"A bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebb egy pohár bor mellett."

Borisszák

Borisszák

Somló Kincse pincészet - Hárslevelű 2014

2018. február 22. - Rizlinger

20180214_205619.jpg

Még mindig azt érzem, hogy a Somlói borvidék nincs előtérbe helyezve a köztudatban pedig Tokaj és Badacsony mellett ez az a hely, aminek ereje van, lelke van, egyedisége van és ezt a borokon keresztül át tudják adni. Sajnos csak 600-700 hektár termőterület áll rendelkezésre, kevés, magára adó pincészet van és még kevesebb akik legalább szikrájában meg tudják mutatni azt a döbbenetet ami itt van, úgy, mint anno Fekete Béla bácsi vagy Takács Lajos (Hollóvár). Persze ott van a milliárdokat forgató Kreinbacher is, ahonnan az ország talán legjobb pezsgői jönnek, de itt meg inkább az üzlet érződik sokkal jobban, mint Somló. Ígéretes, néhány hektáros kispincék természetesen vannak, meg jó irányok, törekvések innen-onnan, de kitartani és stabil minőséget hozni évről évre itt azért egyáltalán nem egyszerű.

A Somló Kincse is egy ígéretes és egyszerű, mindenféle bravúrt nélkülöző, természetes szemléletmódot követő kispincészet a maga 1,3 hektárjával. Andrási László borász hitvallása szerint a természet tisztelete, a bornak, mint önálló élőlénynek a megértése, közelebb visz mind önmagunkhoz és talán Istenhez is. Ezáltal ökológiai művelést folytatnak a szőlőben, ami itt főként a vegyszerhasználat teljes kizárását jelenti. A bakművelésű tőkesorok között takarónövényzetet biztosítanak és egyáltalán nem használnak gépeket, csakis a kétkezi munkában hisznek. Fő fajtáik a Somlóról már jól ismert: juhfark, furmint, hárslevelű, olaszrizling, de olyan régi, ritkább fajtákkal is foglalkoznak, mint a kéknyelű, zöldszilváni, budai zöld, öreg sárfehér, királyleányka, piros bakator és fehér gohér. A szőlőt teljes érettségben szüretelik, a mustot spontán erjesztik, reduktívan, acéltartályban, változó idejű héjon tartással. Nincs semmiféle enzimes kezelés, savkorrigálás, fajélesztő és hordót sem használnak.

Hárslevelű 2014

Gyönyörű aranyszínű és egészen elképesztő, intenzív, aszúkat idéző illatfelhő: érett kajszi, körte, hársméz, narancs, alig lehet betelni vele. Az ízkép már nem adja vissza ezt sajnos. Finom sósság mellett kemény, de Somlóhoz illetve az évjárathoz méltó savak viszik a kortyot, lendületes, jó ivású, kitölti a szájat. Végére hamar elhalkul és viszonylag rövid, furcsa (talán fémes) utóízzel távozik. Összességében szép bor és volt benne valami megfoghatatlan báj. Kell még innen kóstolni. 10/5

A bejegyzés trackback címe:

https://borissza.blog.hu/api/trackback/id/tr3413672962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása